top of page

 

ISKOLATÖRTÉNET

1779-ben Vida István főszolgabíró felszólítja Kécskét, hogy közpénzen iskolát építsenek az ifjúság nevelésére, ahová „példás életű tanult mestereket” alkalmazzanak állandó jelleggel.

1856-ban Óbögön és Kerekdombon megépül a római katolikus iskola.

1868. Az Eötvös-féle népiskolai törvény értelmében tanköteles minden 6-12 éves gyerek. A népiskolákat az egyházak működtetik.

1875-76 körül Újkécske és Ókécske különválik egymástól.

1882-ben Újkécskét községi iskola építésére szólítja fel a királyi tanfelügyelő, ezt azonban a község szegénységére hivatkozva nem tudja vállalni.

1894. augusztusára már túlzsúfoltak az újkécskei iskolák: 989 a beiskolázandó gyerek, de csak 585 férőhely van számukra. Ezért tanyasi iskolát terveznek építeni és belterületen további 4 tanterem megépítését tűzik ki célul.

1897. egy jelentős év iskolatörténeti szempontból: Újkécske a vasútépítésen felül óvoda és iskola építésére kölcsönt vesz fel. A már meglévő kerekdombi és óbögi iskolát továbbra is az ott élő lakosság tartja fenn, Újkécske község csak segéllyel tudja azokat támogatni. A Hunyady-féle földön zugiskola működik.

1901-ben a belterületi iskolát körzetesíti a község, valamint tervbe veszik egy 8 tantermes iskola létesítését is.

1907-ben Újkécske község megbízza Doborsky József építészt, hogy építse meg a Nagyiskolát.

1908-ra megépül az összes községi iskola.

1924. Újkécske polgári iskolájának telkét kijelölik, de ekkorra már a 6 tanyai iskolában óriási a zsúfoltság.

1927-ben a polgári fiú és leányiskola felépül, igaz, Újkécskén, de az ókécskei tanulóknak sincs messze a község határától. Abban latin nyelvet is tanítanak, hogy az itt végzett tanulók gimnáziumban is folytathassák tanulmányaikat. Ekkor Újkécskén már 19 községi tanító van alkalmazásban.

1930 novemberében a Vallás- és Közoktatási Minisztérium megszünteti a polgári fiú- és leányiskolát, a gazdasági válság hatására nem tudnak bért fizetni a tanítóknak sem.

1933-ban az iskolákat átveszi a római katolikus egyház.

Az 1930-as évek végétől a „Parti iskolában” folyik a tanítás, később a „Swarcz iskolában”.

 

1943 januárjában nyugalomba vonul Sziklavári Gyula újkécskei igazgató, májusban foglalja el helyét Csáky György, mint a községi iskolák új igazgatója.

 

 

Az 1940-es években a háború alatt a Nagyiskola kórházként működött. A tanítást áthelyezték a Vásár utcai Ipartestület épületébe, és több más helyszínre.

 

1957-től Kovács Géza lesz a Kőrösi utcai Nagyiskola igazgatója, helyettese Szentendrei József.

 

 

A meglévő tantermek nem tudták egy időben ellátni az oktatás-nevelésben résztvevő tanköteles diákok tanítását, mert 1963-tól gimnáziumi oktatás is folyt az épületben. A tanulók délelőtti és délutáni hetekre beosztva jártak iskolába, egészen 1975 szeptemberéig. Ekkor épült fel az Erkel-fasori iskola, ahová átköltöztek a felső tagozatosok és a gimnazisták.

 

1975. szeptemberében a felső tagozat és a gimnázium kapott helyet az épületben.

 

1974-ben Angyal János lett iskolánk igazgatója.

 

1979-ig az egykori kisegítő iskola is itt működött, ekkor helyezték át egy másik épületbe.

 

 

 

A tanyák elnéptelenedése miatt az egykor zsúfolt tanyai iskolákban fokozatosan szűnnek meg a felső tagozatok, ezt követi hamarosan az alsó tagozatok megszűnésével a tanyai iskolák teljes bezárása. A diákok beköltöznek a Béke utcai Kollégiumba. Az ottani ideiglenes férőhelyek is szűkössé váltak, így 1979-re a Rákóczi utcán felépül az új Diákotthon. Utolsóként a kerekdombi iskola zárt be, 2000. júniusában képviselőtestületi határozat alapján.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1979-ben átadták a Diákotthont

 

1991-től 1996-ig Maros Miklós az igazgató.

1996-1998. között dr. Ujfaludi László vezeti iskolánkat.

1998. szeptemberétől napjainkig Nyitrainé Mudris Gabriella  vezeti sikeresen intézményünket.

1982. november 5-én iskolánk, a korábbi I. számú általános iskola felveszi a Móricz Zsigmond nevet. Mivel a tanyai iskolák a korábbi években fokozatosan megszűntek, így létrejött egy nagy intézmény, melynek a Kőrösi utcai egykori Nagyiskola az egyik tagintézménye lett.

Az egyes tagintézmények élére igazgatóhelyetteseket neveztek ki.

 

Az alsó tagozatot Trencsényi Józsefné vezette.

 

2000. szeptemberétől Fehér Károlyné követte, aki napjainkban is tagintézményük élén áll, intézményvezető-helyettesként.

Az általa vezetett Kőrösi utcai tagintézmény évről évre szépül, arculatot vált. Korszerűsítések, felújítások történtek az utóbbi 15 évben az egykori Nagyiskolában: az egykori olajos padló mára már múlté, a szenes kályhák helyett konvektorok adják a meleget. Az egykor nyitott folyosó nyílászárókkal zárt folyosóvá változott, így az osztálytermek nem nyílnak közvetlenül a szabadba. A homokos udvar is eltűnt, aszfaltozott burkolatot kapott, melyen a rendezvények, ünnepségek kulturált környezetben valósíthatók meg. Az óraközi szüneteket is ezen töltik a tanulók. Helyet kapott itt néhány udvari gyermekjáték is az árnyas fák alatt. A lapos tetős épületre cserépszerkezet került, a gyermekek kerékpárjai tárolóban helyezhetők el. Minden osztálynak külön tanterme van, ezen felül váltótermek, zeneterem és mozgásfejlesztő terem is rendelkezésre áll. Könyvtár is megtalálható iskolánkban.

A külső homlokzat felújítás, műanyag nyílászárók cseréje is szükségessé vált. Megújult a Tornaterem is kívül-belül egyaránt. A közelmúltban a teljes vizesblokk megszépült, korszerű lett. Az osztálytermek álmennyezetet és modern világítást kaptak. A főbejáratot díszburkolat szépítette meg, az egész napos oktatás feltételei bővültek. Az önkormányzat a fenntartóváltás időszakában is támogatta az intézményegységet, biztosítva a gyermekek számára a mai kor igényeinek elvárásait, az itt dolgozók kulturált munkavégzési körülményeit.

 

bottom of page